Generációs hidak és szakadékok címmel elkészült az UPC és az Ithaka Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ online kutatása az 50 évesnél idősebb netezők újmédia- és internet-használati szokásairól. Az online megkérdezéssel készült felmérés az internetet rendszeresen használó, a hálón otthonosan mozgó lakosságot reprezentálja.
Magyarországon az ötvenen túliaknak csaknem ötöde internetezik rendszeresen. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban alacsony. Bizonyos online kapcsolattartási formákban a netet használó hazai ezüstkorúak viszont a nemzetközi átlagnál, sőt még amerikai társaiknál is aktívabbnak bizonyulnak. Miközben például az internetező amerikai 57–65 éveseknek csak 43 százaléka látogat közösségi oldalakat, aközben a magyar időskorúaknak kis híján kétharmada él online közösségi életet.
Már körükben is népszerűbb a Facebook mint az Iwiw, sokan azonban mindkét oldalon regisztrálták magukat. A megkérdezettek tizede csaknem állandóan vonalban (online) van. A regisztrációval rendelkezők 64 százaléka naponta ellátogat kedvenc oldalára, fele pedig több mint száz ismerőssel áll kapcsolatban. Bár otthonosan mozognak ebben a közegben, keveset foglalkoznak az adatbiztonsággal. A fiatalok 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy közösségi médiás profilja nyitott, azaz mindenki számára látható, az idősebbek 69 százaléka nem használ semmilyen szűrőbeállítást, így például gyakran a telefonszámuk és más elérhetőségük is publikus; 45 százalékuk soha nem is foglalkozott a biztonsági beállítások módosításával.
A felmérés szerint az internetező szeniorok a rokonokkal, ismerősökkel való kapcsolattartás területén használják ki legjobban az információs technológiák kínálta lehetőségeket. Sokszor éppen tőlük tanulják meg az internet és a számítógép használatát. A tanár szerepét leggyakrabban a közvetlen családtagok, közülük is a fiatalabb rokonok töltik be: az 50 évesnél korosabbak 46%-a tőlük tanult meg internetezni. Vagyis sok esetben ma már megfordul a hagyományos szocializáció és a gyerekek tanítják a szülőket, nagyszülőket a világ megértéséhez szükséges ismeretekre. A szeniorok jó hatoda szervezett képzésen vagy tanfolyamon sajátította el az online készségeket, harmada pedig önképzéssel tanult bele a netezésbe.
Az internetnek a kapcsolattartásban betöltött kiemelt szerepét jelzi az idősek körében az online kommunikációs lehetőségek használata is. Az ötvenen túli válaszadók csaknem negyede használ rendszeresen internetes telefonszolgáltatást, ez 4 százalékkal nagyobb arány, mint a fiatalabbak esetében. Több mint egynegyedük (28 százalék) pedig azonnali üzenetküldő segítségével chatel. Körükben ugyanakkor az online csatornák és a mobiltelefon mellett továbbra is nélkülözhetetlen eszköz a hagyományos, vezetékes telefon – a válaszadók több mint fele használja rendszeresen.
A felmérésből kiderül, hogy a szeniorok nemcsak a netet, de a számítástechnikai és újmédiás eszközöket is egyre magabiztosabban használják. Az 50+ korosztály körében továbbra is az asztali számítógép a népszerűbb (82 százalékuknak van pc-je), több mint harmaduk azonban noteszgépet, laptopot (is) használ. Hetven százalékuknak van dvd-lejátszója – e tekintetben csak két százalékkal maradnak el az ötven évesnél fiatalabbaktól – és majdnem negyedüknek dvd-felvevője, amivel jócskán meg is előzik a fiatalabb korosztályt. Mindehhez tegyük hozzá azt is, hogy a műsorok rögzítéséhez a megkérdezettek csaknem fele még mindig hagyományos videómagnót használ. A fiatalabbaknak csupán 4 százaléka ugorja át a reklámokat a visszanézésénél, az idősebbek 15 százaléka eleve átugorja őket.